Tolna megyei tollforgatók


balranyilTolna megyei kultúrlap

Garay János (1812-1853)
Vas Gereben (1823-1868)
Babits Mihály (1883-1941)
Illyés Gyula (1902-1983)
Baktai Ferenc (1924-1973)
Csengey Dénes (1953-1991)
Csányi László (1922-1994)
Baka István (1948-1995)
Pákolitz István (1919-1996)
Ordas Iván (1928-1998)
Mészöly Miklós (1921-2001)
Darvas Ferenc (1936-)
Lázár Ervin (1936-)
Czakó Gábor (1942-)
Gacsályi József (1944-)
Hazafi József (1947-)
Bayer Béla (1951-)
Dicső Zsolt (1956-)
Acsádi Rozália (1957-)


Garay János (1812-1853)

Költő

* Szekszárd, 1812. okt. 10
+ Pest, 1853. nov. 5

Legismertebb műve Az obsitos (1843), amely Kodály Zoltán Háry János (1927) c. daljátékának téma-alapjául szolgált, és amelyet Paulini Béla öntött libretto formába.

Művei:

Garay János összes költeménye a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Liszt Ferenczhez (1845)

Lépj közénk, zenék királya!
Légy hazádtól üdvözölt!
Véred itt vérét találja,
Mellyen állsz, anyád a föld.
Hír-neveddel a világnak
Vagy csodáltja, remeke;
De szíveddel szép hazádnak
Lől s maradj hű gyermeke.

Zengj nekünk dalt, dal királya!
Lelkest, édest és rokont,
Melly a lelket összejárja,
Mellyre a szem könnyet ont,
Mellynek minden hangzatára
Szív dobog, feszül a kar!
S benne Rád és önmagára
Ismerjen minden magyar!

Zengeményed nagy szavára
Milliók egygyé leszünk;
S lesz a nemzet szent zsoltára
Egybezengő énekünk.
Lépj közénk, zenék királya!
Ma hazád nyujt koszorút;
Ékesítsen bokrétája
Mint magyart, mint honfiút.


Vas Gereben (1823-1868)

Eredeti neve Radákovics József.
Fürgeden született 1823 április 7-én. Előbb Veszprémbe, majd Pécsre járt iskolába, ahonnan 1840-ben egy vaskosabb diákcsínyért kicsapták.
1842-től Pápán tanult, majd Győrben illetve Sopronban jogi pályára lépett.
Ekkor kezdett el írni a pesti lapokba, s ez időből származik írói álneve is, amely élete végéig rajta ragadt.
A forradalom idején a Népbarát című lap szerkesztője volt.
A szabadságharc bukása után Felsőnyéken bujdosott, majd börtönbe került.
Szabadulása után intenzív írói munkába kezdett, 22 könyve jelent meg, miközben újságíróként, folyóirat-szerkesztőként is dolgozott, új folyóiratokat is elindított.
1868 január 26-án halt meg Bécsben.


Babits Mihály (1883-1941)

Költő, műfordító

A költő szülőháza Szekszárdon
A Magyar Elektronikus Könyvtár Babits Gyűjteménye
Jónás könyve - kézirat Csomagolva: JONAS.ZIP (479 kb)


Baktai Ferenc (1924-1973)

Író, újságíró, publicista

1924-ben született Mezőtúron. Iskoláit Szolnokon, majd Szekszárdon végezte.
Történelmet, politikát, szépirodalmat és humort ötvöző riportjaival "az ország krónikása" volt.


Csengey Dénes (1953-1991)

Író, drámaíró, publicista

1983-ban végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakán.
1988-91-ben a Hitel szerkesztőségének munkatársa.
1990-től haláláig országgyűlési képviselő volt a Magyar Demokrata Fórum színeiben.

Művei:


Csányi László (1922-1994)

Író, újságíró.
Tapolcán született 1922.06.09-én. 1952-ben költözött Szekszárdra, ahol haláláig (1994.04.15) élt.
A Tolna megyei Népújság irodalmi oldalának szerkesztője volt.

Művei:

Széchenyi díjas
Babits díjas
Aranytollas újságíró


Baka István (1948-1995)

Költő, író, drámaíró.
Szekszárdon született 1948.07.25-én.
Tamásiban és Szekszárdon végezte az általános iskolát.
A szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett.
A szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát 1972-ben.
1995.09.20-án hunyt el Szegeden.
Az orosz líra egyik legjelesebb műfordítója volt.

Megjelent kötetei:

Posztumusz kiadványok:

A Pro Urbe Szekszárd, a Babits Emlékplakett és a Babits-díj jutalmazottja volt.
József Attila díjas.

Baka István Alapítvány
Baka István versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
A Szegedi Egyetemi Könyvtár állandó Baka-kiállítása
Baka István oldala a TolnaArt-on

KÉPESLAP 1965-BŐL
Mészöly Miklósnak

Ültem a mélyzöld eternitlapos
konyhaasztalnál s néztem, hogy a domb
mögé - az űrbe - úgy bukik a nap,
mintha a világ vége volna ott;

s hol elsüllyedt, a felforralt sötétből
kimenekültek mind az angyalok,
félig megfőve már, - kendermagos,
fehér és barna szárnyak seregétől

tarkállt a téli alkonyati ég;
csapkodtak, ám a köd-vattázta lég
elnyelte vad kavargásuk zaját,
csak szárnyhegyük koppant meg néha zárt

ablakomon, majd kékes fényre gyúlt
az üveg, és a pára, jégvirág
hártyáján fölfénylett az esti város:
egyszerre láttam most a Bartinát,

Baktát, Csatárt, a Jobb- s a Balparásztát,
a Sédet és a Vasuti Fasort,
s a bérházat, hol az a lány lakott,
akit nem mertem megszólítani;

és mindent megtöltött az angyali
szárnyverdesés, a hangtalan beszéd, -
láttam, hogyan szélednek szerteszét,
kísérnek át a pallón részeget,

csitítanak elmérgesült vitát,
szórnak csipetnyi sót a bablevesbe,
s szerelmespárnak juttatnak szobát,
a nagymamát templomba küldve este;

láttam, hogy szunnyad el a kisgyerek,
ha anyja vállán át föléhajol
egy rézveres, de békés angyalorr;
az állomásra épp bezakatol

a vicinális Tolna-Mözs felől,
s a forgalmista posztján, ott is egy
vasutassapkás angyal tiszteleg,
tollairól a zúzmarát lerázva;

ekkor fogtam fel: angyalok lakása
Szekszárd - a városom s a városod,
de csak amíg a hó, az éj, a csönd
párnázza, elfedvén a nappalok

lótás-futását, otromba, rekedt
lármáját, kútláncként csikorduló,
de hazugságot felvonó szavak
csörgését, - újra tó a Csörge-tó

halott vizének jégkérge alatt,
a régi házban verset ír Babits,
Liszt zongorázik Augusznál, s szikáran
ülsz a sarokban s hallgatod te is...

Nem tudok rólad, félig tiltva vagy,
és nem tudom még, hogy Te vezeted
a leforrázott égi sereget:
megrontott mézü múlt napok hadát,

de már előre megmosolygod a
Megbocsátás suta őrangyalát.


Pákolitz István (1919-1996)

Költő, műfordító

* Paks, 1919. szept. 18
+ Pécs, 1996. máj. 14.

A katolikus indíttatású költő a kalocsai Érseki Tanítóképzőben szerzett oklevelet, 1942-ben.
Később az ELTE irodalom szakán diplomázott.
Országos fórumon először 1943-ban jelentkezett verseivel, a Herczeg Ferenc szerkesztette Új időkben.
Volt tanító és népművelő. 1960-80-ig a pécsi Jelenkor című folyóirat szerkesztője volt.

Művei:

József Attila díjas (1963)
SZOT-díjas (1974)

Ordas Iván (1928-1998)

Író, újságíró, publicista.

Regényei:


Mészöly Miklós (1921-2001)

Szekszárdi születésű író, drámaíró, költő, esszéista.

Könyvei:


Kossuth-díjas (1990)


Lázár Ervin (1936-)

Író

* Budapest, 1936. máj. 5.

Gyermekkorát Alsórácegresen töltötte. 1954-ben érettségizett a szekszárdi Garay János Gimnáziumban.
Bölcsész-diplomájának megszerzése után újságíró lett.
Első írásai a Jelenkor-ban jelentek meg.

József Attila díjas (1974)
Ifjúsági díjas (1981)
Kossuth díjas (1996)

Lázár Ervin művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban


Czakó Gábor (1942-)

Író
Decsen született 1942.09.14-én.
A szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett 1960-ban.
A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett diplomát.

József Attila díjas (1975)


Gacsályi József (1944-)

Író, költő, könyvtáros, kritikus
Szekszárdon született 1944.06.30-án.
A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Magyar-könyvtár szakán végzett.

Megjelent verseskötetei:

Kapcsolat:
Illyés Gyula Megyei Könyvtár
Szekszárd, Széchenyi u. 51.
7100


Hazafi József (1947-)

Író, újságíró

Megjelent kötetei:


Bayer Béla (1951-)

Váralján született 1951.05.17-én.
1983-ban szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát.
1983-ban jelent meg első verseskötete.
Bonyhádon lakik, a Neue Zeitung-ban és a Deutscher Kalender-ben rendszeresen publikál német nyelven.

Megjelent kötetei:

  1. Kiolvasó (gyermekversek), 1983.
  2. Arcunk egére, 1987.
  3. Szárazdokk, 1994.
  4. Agylomtalanítás, 1995.
  5. Nászingű Libánus, 1995.
  6. Frida, 1996.
  7. Tavirózsa (gyermekversek), 1996.
  8. Graublau (versek német nyelven), 1996. 1-2 kiadás
  9. Áttűnések, 1997.
  10. Innen a Tejúton (novellák), 1997.
  11. Argosz tüllfátylán, 1998.


Dicső Zsolt (1956-)

1956.09.24-én született Szekszárdon.
Érettségi után többféle foglalatosságot kipróbált, volt pl. dekoratőr, közönségszervező, faesztergályos, gépkocsikísérő, zenész.
Verseket és dalszövegeket 1972 óta ír.

Megjelent verseskötetei:

Előkészületben:

Tegnap bűne holnap átka

Csengey Dénesnek

rohanni fejjel a falnak
remélve hogy a kalap
nem véd meg csak eltakar
nekünk csupán ez maradt
mára már a feladat

tegnap bűne holnap átka
lendít a fal felé
s a játszma véget ér

a száj már nem beszél
s a kéz mely tegnap írt
ma mocskos földet kapar
és férget virágzik a papír


Szekszárd, 1993. szeptember

Baka Istvánnak

Halálra sebzett szeptemberi nap
vére fröccsen a vén Kálvária

szélfútta kőkeresztjei közé.
Vedlő vályogfalak háta mögé

öngyilkos, puha platánlevelek
zuhannak. Lyukas présházereszek

álmodnak lágy, langyos, őszi esőt.

Bús Bartina komor árnyékába
botlik a Séd. Babits árva háza

előtt kocsmaszagú szőke szelek
szaladnak hazafelé délcegen.

Nyújtózik a város, s látom ahogy
,,az állomásra épp bezakatol

a vicinális Tolna-Mözs felől``


Az oldalt szerkesztette: Mikola Péter (mikolap@terrasoft.hu)