Tolna megyei tollforgatók

Tolna megyei kultúrlap

Garay János (1812-1853)

* Szekszárd, 1812. okt. 10
+ Pest, 1853. nov. 5

Legismertebb műve Az obsitos (1843), amely Kodály Zoltán Háry János (1927) c. daljátékának téma-alapjául szolgált, és amelyet Paulini Béla öntött libretto formába.

Művei:

• Az emlékáldozat (1828)
  
• Csatár (1834)
  
• Kont (1841)
  
• Tollrajzok (1846)
  
• Szent László (1851)

Liszt Ferenczhez (1845)

Zengj nekünk dalt, dal királya!
Lelkest, édest és rokont,
Melly a lelket összejárja,
Mellyre a szem könnyet ont,
Mellynek minden hangzatára
Szív dobog, feszül a kar!
S benne Rád és önmagára
Ismerjen minden magyar!

Zengeményed nagy szavára
Milliók egygyé leszünk;
S lesz a nemzet szent zsoltára
Egybezengő énekünk.
Lépj közénk, zenék királya!
Ma hazád nyujt koszorút;
Ékesítsen bokrétája
Mint magyart, mint honfiút.

A költő szülőháza Szekszárdon
A Magyar Elektronikus Könyvtár Babits Gyűjteménye
Jónás könyve - kézirat Csomagolva: JONAS.ZIP (479 kb)

1924-ben született Mezőtúron. Iskoláit Szolnokon, majd Szekszárdon végezte.
Történelmet, politikát, szépirodalmat és humort ötvöző riportjaival "az ország krónikása" volt.

1983-ban végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakán.
1988-91-ben a Hitel szerkesztőségének munkatársa.
1990-től haláláig országgyűlési képviselő volt a Magyar Demokrata Fórum színeiben.

Művei:

• ,, ... és mi most itt vagyunk'' (1983)
  
• A cella (1983)
  
• Mélyrepülés (1986)
  
• Gyertyafénykeringő (1987)
  
• A kétségbeesés méltósága (1988)
  
• Találkozások az angyallal (1989)
  
• Mezítlábas szabadság (1990)

Művei:

• Az ifjú Vörösmarty (1955)
  
• Vörösmarty szerelmei (1975)
  
• Szekszárdi napló (1979)
  
• Égtájak utassal (1987)
  
• Bejártam Tolnát-Baranyát (1988)
  
• Az emlékezés ösvényei (1988)
  
• Somlyó György (1988)
  
• Babits átváltozásai (1990)
  
• Takáts Gyula világa (1991)

Megjelent kötetei:

• Magdolna-zápor (1975)
• Tűzbe vetett evangélium (1981)
• Szekszárdi mise (1984)
• Döbling (1985)
• A korinthoszi menyasszony (1987)
• A kisfiú és a vámpírok (1988)
• Égtájak célkeresztjén (1990)
• Beavatások (1991)
• Farkasok órája (1992)
• Sztyepan Pehotnij testamentuma (1994)
• November angyalához (1995)

Posztumusz kiadványok:

• Tájkép fohásszal (1996)
• Kormos István és Baka István versei (1998)
• Az idő térképjelei(1999)

A Pro Urbe Szekszárd, a Babits Emlékplakett és a Babits-díj jutalmazottja volt.
József Attila díjas.

Baka István Alapítvány
Baka István versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
A Szegedi Egyetemi Könyvtár állandó Baka-kiállítása
Baka István oldala a TolnaArt-on

KÉPESLAP 1965-BŐL
Mészöly Miklósnak

Ültem a mélyzöld eternitlapos
konyhaasztalnál s néztem, hogy a domb
mögé - az űrbe - úgy bukik a nap,
mintha a világ vége volna ott;

s hol elsüllyedt, a felforralt sötétből
kimenekültek mind az angyalok,
félig megfőve már, - kendermagos,
fehér és barna szárnyak seregétől

tarkállt a téli alkonyati ég;
csapkodtak, ám a köd-vattázta lég
elnyelte vad kavargásuk zaját,
csak szárnyhegyük koppant meg néha zárt

ablakomon, majd kékes fényre gyúlt
az üveg, és a pára, jégvirág
hártyáján fölfénylett az esti város:
egyszerre láttam most a Bartinát,

Baktát, Csatárt, a Jobb- s a Balparásztát,
a Sédet és a Vasuti Fasort,
s a bérházat, hol az a lány lakott,
akit nem mertem megszólítani;

és mindent megtöltött az angyali
szárnyverdesés, a hangtalan beszéd, -
láttam, hogyan szélednek szerteszét,
kísérnek át a pallón részeget,

csitítanak elmérgesült vitát,
szórnak csipetnyi sót a bablevesbe,
s szerelmespárnak juttatnak szobát,
a nagymamát templomba küldve este;

láttam, hogy szunnyad el a kisgyerek,
ha anyja vállán át föléhajol
egy rézveres, de békés angyalorr;
az állomásra épp bezakatol

a vicinális Tolna-Mözs felől,
s a forgalmista posztján, ott is egy
vasutassapkás angyal tiszteleg,
tollairól a zúzmarát lerázva;

ekkor fogtam fel: angyalok lakása
Szekszárd - a városom s a városod,
de csak amíg a hó, az éj, a csönd
párnázza, elfedvén a nappalok

lótás-futását, otromba, rekedt
lármáját, kútláncként csikorduló,
de hazugságot felvonó szavak
csörgését, - újra tó a Csörge-tó

halott vizének jégkérge alatt,
a régi házban verset ír Babits,
Liszt zongorázik Augusznál, s szikáran
ülsz a sarokban s hallgatod te is...

Nem tudok rólad, félig tiltva vagy,
és nem tudom még, hogy Te vezeted
a leforrázott égi sereget:
megrontott mézü múlt napok hadát,

de már előre megmosolygod a
Megbocsátás suta őrangyalát.

* Paks, 1919. szept. 18
+ Pécs, 1996. máj. 14.

A katolikus indíttatású költő a kalocsai Érseki Tanítóképzőben szerzett oklevelet, 1942-ben.
Később az ELTE irodalom szakán diplomázott.
Országos fórumon először 1943-ban jelentkezett verseivel, a Herczeg Ferenc szerkesztette Új időkben.
Volt tanító és népművelő. 1960-80-ig a pécsi Jelenkor című folyóirat szerkesztője volt.

Művei:

• Verseskötetek
  
  • Szüret (1958)
    
  • Altató (1961)
    
  • Fény és árnyék (1962)
    
  • Esti dal (1963)
    
  • Messzenéző (1965)
    
  • Igazságos Mátyás (1966)
    
  • Ami lehet (1969)
    
  • Jel (1971)
    
  • Pitypang (1972)
    
  • Zöldarany (1972)
    
  • Koronák (1974)
    
  • Vargabetűk (1978)
    
  • Kínálgató (1979)
    
  • Bagolytrombita (1984)
    
  • Tűzbenéző (1987)
    
  • Mandulavirág (1989)
    
• Prózai kötet
  
  • Bögrésdiákok (1980)

Regényei:

• Damjanich tábornok (1971)
  
• A fekete cár (1974)
  
• Tomori, büszke vezér (1981)
  
• Simonyi óbester (1983)
  
• Hadik András (1987)
  
• Az aradi tizenhárom (1988)
  
• Az elfelejtett őrnagy (1990)
  
• Egy elfelejtett altábornagy - báró Hrabovszky János (1994)

Könyvei:

• Vadvizek (1948)
  
• Az atléta halála (1966)
  
• Jelentés öt egérről (1967)
  
• Saulus (1968)
  
• Pontos történetek útközben (1970)
  
• A tágasság iskolája (1977)
  
• Esti térkép (1981)
  
• Volt egyszer egy Közép-Európa (1989)
  
• Az én Pannóniám (1991)
  
• Lassan minden (1992)
  
• Hamisregény
  
• Családáradás (1995)

* Budapest, 1936. máj. 5.

Gyermekkorát Alsórácegresen töltötte. 1954-ben érettségizett a szekszárdi Garay János Gimnáziumban.
Bölcsész-diplomájának megszerzése után újságíró lett.
Első írásai a Jelenkor-ban jelentek meg.

József Attila díjas (1974)
Ifjúsági díjas (1981)
Kossuth díjas (1996)

Lázár Ervin művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

József Attila díjas (1975)

Megjelent verseskötetei:

• A völgyeken át (1982)
  
• Kövek, virágok (1995)

Megjelent kötetei:

• Atomerőmű a Duna partján (1982)
  
• Csikócsapat (1983)
  
• Szembenéző (1988)

Megjelent kötetei:

1. Kiolvasó (gyermekversek), 1983.
   
2. Arcunk egére, 1987.
   
3. Szárazdokk, 1994.
   
4. Agylomtalanítás, 1995.
   
5. Nászingű Libánus, 1995.
   
6. Frida, 1996.
   
7. Tavirózsa (gyermekversek), 1996.
   
8. Graublau (versek német nyelven), 1996. 1-2 kiadás
   
9. Áttűnések, 1997.
   
10. Innen a Tejúton (novellák), 1997.
    
11. Argosz tüllfátylán, 1998.
    

Megjelent verseskötetei:

• A rózsaszínű lórúgás (1992)
  
• A dolgok mindig másokkal történnek (1995)
  

• Christian Morgenstern Emlékkönny

Tegnap bűne holnap átka

rohanni fejjel a falnak
remélve hogy a kalap
nem véd meg csak eltakar
nekünk csupán ez maradt
mára már a feladat

tegnap bűne holnap átka
lendít a fal felé
s a játszma véget ér

a száj már nem beszél
s a kéz mely tegnap írt
ma mocskos földet kapar
és férget virágzik a papír

Szekszárd, 1993. szeptember

Halálra sebzett szeptemberi nap
vére fröccsen a vén Kálvária

szélfútta kőkeresztjei közé.
Vedlő vályogfalak háta mögé

öngyilkos, puha platánlevelek
zuhannak. Lyukas présházereszek

álmodnak lágy, langyos, őszi esőt.

Bús Bartina komor árnyékába
botlik a Séd. Babits árva háza

előtt kocsmaszagú szőke szelek
szaladnak hazafelé délcegen.

Nyújtózik a város, s látom ahogy
,,az állomásra épp bezakatol

a vicinális Tolna-Mözs felől``