Vissza a kerámia oldalra

---

---

Nem találhatott volna jobb elnevezést magának a PARÁZS, mint ez a szó, amelyet választottak. A "parázs" az értelmezõ szótár szerint egyrészt izzó tüzelõanyagot, másrészt izzó, forró szenvedélyt jelent. Esetünkben mindkét megállapítás találó.
Ahogyan megteremtette Isten az elsõ embert agyagból, úgy teremtette meg az agyag a PARÁZS-t, a teremtõ képzelet és alkotói szabadság eredményeként.

[Angyal Mária, mûvészettörténész.]

japán szó, szabad fordítása egyszerûség, öröm, élvezet. A XVI. században Rikyu teaceremónia mester figyelt fel a Kyotóban dolgozó Chojiro család által készített teáscsészékre. A család új eljárást talált ki, mely abból állt, hogy a teljesen kézi formázási eljárást egy gyors égetési, majd hûtési eljárás követte.
Mégis mi az a RAKU, mivel hódította meg a világot?
Paul Soldner az amerikai raku atyamestere a következõket mondja errõl: "Nagyon sok nehézség adódott abból, hogy a raku elnevezés mást és mást jelent különbözõ embereknek.Mondták már a rakut technikának, speciális terméknek, gondolkozási módnak, sõt vallási gyakorlatnak is.
Számomra mindezt és ennél többet jelent egyszerre, de azt lehetetlen egy szóba foglalni.
Aki rakuzni kezd, újszerû kapcsolatba kerül a természettel, annak négy õselemével: a földdel, a vízzel, a tûzzel és a levegõvel. Ezek elemi erejének, különbözõségének és egymásra hatásának lesz szemlélõje, majd késõbb megpróbálkozik a beavatkozással is.
Azt hiszem találó a rakut olyan tárgykészítésnek tekinteni, amely a vállalkozás gondolati keretei között zajlik, és nem kell feltétlenül a dolgok befejezésére törekedni."

Az egyesület szekszárdon élõ és alkotó tagjai:

© Hollendus János 1997.