[Angyal Mária, mûvészettörténész.]
japán szó,
szabad fordítása egyszerûség, öröm,
élvezet. A XVI. században Rikyu teaceremónia mester
figyelt fel a Kyotóban dolgozó Chojiro család által
készített teáscsészékre. A család
új eljárást talált ki, mely abból állt,
hogy a teljesen kézi formázási eljárást
egy gyors égetési, majd hûtési eljárás
követte.
Mégis mi az a RAKU, mivel hódította
meg a világot?
Paul Soldner az amerikai raku atyamestere a következõket
mondja errõl: "Nagyon sok nehézség adódott
abból, hogy a raku elnevezés mást és mást
jelent különbözõ embereknek.Mondták már
a rakut technikának, speciális terméknek, gondolkozási
módnak, sõt vallási gyakorlatnak is.
Számomra mindezt és ennél többet jelent egyszerre,
de azt lehetetlen egy szóba foglalni.
Aki rakuzni kezd, újszerû kapcsolatba kerül a természettel,
annak négy õselemével: a földdel, a vízzel,
a tûzzel és a levegõvel. Ezek elemi erejének,
különbözõségének és egymásra
hatásának lesz szemlélõje, majd késõbb
megpróbálkozik a beavatkozással is.
Azt hiszem találó a rakut olyan tárgykészítésnek
tekinteni, amely a vállalkozás gondolati keretei között
zajlik, és nem kell feltétlenül a dolgok befejezésére
törekedni."
| Kemp Zsuzsa | Somogyi Dóra | Tóth Judit | Bercsényi Miklós |
| Raku Galéria |