Magyarországi Németek

Bevezetés


balranyilMagyarországi németek - címlap
lobogoAuf Deutsch / németül

Magyarország már több, mint egy évezred óta számos nép és népcsoport közös hazája. A németek különböző korszakokban más-más területről kisebb-nagyobb csoportokban vándoroltak be a Kárpát-medencébe, és szórványosan telepedtek le Magyarország területén. A német polgárok, munkások, parasztok építőmunkájukkal, történelmi közvetítő szerepükkel lényegesen hozzájárultak a közös hazához, Magyarországhoz.

A németek nagyrésze a török hódoltság után jött az országba. Számuk a 18. század végi soknemzetiségű Magyarországon több mint egy millió volt. Budán, Pesten, Sopronban vagy Pécsett virágzó kultúrát teremtettek, német nyelvű újságok, folyóiratok, kalendáriumok, irodalmi művek és tudományos értekezések jelentek meg. 1812. február 9-én Pesten megnyílt "a világ legnagyobb német színháza". Beethoven ebből az alkalomból komponált zenét "Magyarország első jótéteményezője", "Béla menekülése" és "Athén romjai" című Kotzebue darabok ősbemutatóihoz.

A 18. században a németek tapasztalt mezőgazdaként elősegítették a magyarországi mezőgazdasági kultúra fejlődését. A 19. században német "ipari ágazatok" (kűműves, kőfaragó, tetőfedő, üvegfúvó, fémöntő, ércöntő, esztergályos és bádogos stb.) alakultak ki.

A magyarországi német iparossegédek a Monarchiába és Németorsztágba mentek vándorútra. A német nyelv révén láttak és megismertek ott egy másik fejlett kultúrát, hogy azután ezt, valamint a megszerzett kézműipari ismereteiket Magyarországon alkalmazzák.

Különösen a 19. század utolsó évtizedeiben egyre inkább erősödő magyarosítási politika következménye lett a városi német polgárság a magyarságba való, részben gazdasági okokra is visszavezethető beolvadása. Ezáltal csökkent a magyarországi németek a német és magyar kultúra közti közvetítő szerepe is. A városokban a német irodalmi nyelvet és kultúrát egyre inkább a magyar nyelv váltotta fel, ezt a folyamatot nevezte Hutterer Miklós professzor a magyarországi német kisebbség kollektív tudathasadásának.

Éppen ezért támaszkodott az 1924-ben megalakított Ungarländisch-Deutscher Volksbildungsverein Bleyer Jakab vezetésével mindenekelőtt az "egészséges" parasztságra, amelynek fiai és lányai a szociális felemelkedés révén a magyarságba olvadtak. Az erős magyarosítási nyomás volt egyik oka annak, hogy a magyarországi németeknél megerősödött azon irányzat, mely úgy látta, követelésük megvalósulása a hitleri Németország segítségével lehetséges.

A népcsoport a két szövetséges, a hitleri Németország és a Horthy-Magyarország játékszerévé vált, amelyet a világháború után a németek nevében elkövetett bűneik miatt bűnbakká kiáltottak ki. A magyarországi németek felének a második világháború utáni elűzése következtében a népcsoport elveszítette teljes értelmiségét. Máig is ható súlyos következményeket vont maga után az a tény, hogy éppen azok menekültek el vagy űzettek ki, akik az 1941. évi népszámlálásnál német nemzetiségűnek (ezt utólag a hitleri Németországhoz való nyilatkozatként fogták fel) vagy német anyanyelvűnek vallották magukat, illetve a már magyarosított nevüket ismét németesítették. Csak további okként szerepelt a magyarországi németek szervezetében, a Volksbundban való tagság vagy fegyveres német szervezetekben való szolgálat.

Magyarország látszólag liberális kisebbségi politikája ellenére a magyarországi németek tényleges érdekképviseleti szervezetének létrehozására tett politikai próbálkozások kudarcra voltak ítélve. Az 1955-ben létrehozott Magyarországi Németek Szövetsége kísérletet tett a kormány által engedélyezett keretek között ezen feladat ellátására. A hatvanas évek vége óta, a gazdasági reform következményeként, a nem megfelelő anyanyelvi oktatás ellenére kialakuló magyarországi német értelmiség bizonyos szabad mozgásteret kapott. Így bontakozhatott ki szerény irodalom, képzőművészek kapcsolódtak a kulturális tevékenységbe, tudományos kutatások folytak - elsősorban a néprajz és a tájnyelv vonatkozásában. Legfontosabb feladat a nyelvoktatás hatékonyságának emelése volt. 1982 óta egyre több általános iskolában van kétnyelvű oktatás. Számos óvodában németnyelvű foglalkozásokat tartanak. Az országban tíz kéttannyelvű gimnázium és középiskola van. Néhány szakiskolában lehetőség van kőművesek, asztalosok, ácsok és kertészek kétnyelvű képzésére, a szakmai gyakorlat magyarországi német vagy német vállalatnál való letöltésére.

1985-ben Pécsett megalakult az első magyarországi német egyesület, a Nikolaus Lenau Kulturális Egyesület. Valamennyi területen (gazdaság, tudomány, iskola, egyház, kultúra) újra kapcsolatot épített ki az anyaországgal, illetve a kiűzött németekkel. 1989 óta egyre több egyesület jön létre helyi vagy országos szinten.

Az 1992. novemberében Tengelicen megtartott összejövetelükön az egyesületek több demokráciát, nagyobb hatékonyságot és megújulást követeltek a magyarországi németek körében is. Az 1994. decemberében tartott első kisebbségi választások majd az 1995. novemberi pótválasztások nyomán 164 német önkormányzat alakult. 1995. március 11-én megválasztották a német kisebbség "parlamentjét", a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát. Az önkormányzatok a pénzügyi nehézségek és a törvényi szabályozásban található hézagok ellenére is azon munkálkodnak, hogy a magyarországi német választók érdekeit érvényre juttassák, a nyelvet és hagyományokat, partneri kapcsolatokat ápolják, a gazdaságot, irodalmat és művészetet támogassák és az egyesületekkel, kultúrcsoportokkal valamint szervezetekkel együtt hozzájáruljanak a polgári demokratikus társadalom felépítéséhez. Mindebben segít a történelmi értékek felelevenítése.