Prosectura
Sátán sátán hátán
(L.M.S.)
Komolyan nem értem, miért nem hallani többet a Prosecturáról? A szekszárdi csapat már az ötödik anyagánál tart, de jószerivel néhány elsô demós csapatról többet lehet tudni, gyakrabban lehet ôket látni koncerteken, mint ezeket a srácokat.
Pedig a Prosectura ezúttal is egy tuti anyagot hozott össze. Úgy
tûnik, hogy rátaláltak a megfelelô ritmusszekcióra,
és valahogy minden a helyére került körülöttük.
Leszámítva azt, hogy alig hallunk róluk. Az év egyik legjobb
lemezborítója és lemezcíme egy olyan feelinges, húzós
punk'n'roll anyagot tartalmaz, ahol végre nem kell sziszegnem, hogy ez a téma
innen, az a téma onnan lett leszedve. Polgár Tamásék nem a
mostani bandák hatására kezdtek el punkban utazni, hanem már
akkor szigorú Ramones, Toten Hosen diétán éltek, amikor
ez még nem volt divat.
Itt nem hallasz magyarított When I Come Aroundot,
vagy Self-Esteemet, hanem csak húzós Prosectura slágereket,
tele humorral, iróniával (nem ritkán öniróniával).
Muszáj egy-két sort idéznem, mert annyira jó szövegeik
vannak: "Az sem fontos, hogy a dalmatád nem elég foltos ...", Ô az
igazi dáma, akinek paralelepipedon a fejformája...", vagy "Olyannyira meszes
már a koszorúér, hogy leküldtem a gyereket egy koszorúért ..."
A Prosecturáék ezeket a sorokat olyan lendületes punk'n'roll témákba csomagolták, hogy aki vonzódik az ilyen bulis zenékhez, nem hiszem, hogy ásítozna egy koncerten, vagy a magnó elôtt. A felvétel teljesen profi, bár nem az az igazán harapós fajta. Szerintem tegyél egy próbát vele!
Vissza
A Home Page a 
és a 
támogatásával készült
Az oldalt szerkesztette Rühl Gizella