A szekszárdi Prosedtura a legfeelingesebb hazai punk'n'roll bandák egyike. Ôk azok, akiknek nem kellett pár hónapja körbejárniuk a boltokat néhány korszerû Ramones, Pistols, vagy Dead Kennedy's pólóért, hiszen mióta csak létezik a banda, ezekben nyomulnak. Velük mindíg lehet beszélgetni az aktuális és régi punk csapatokról, de Lénárd László ezúttal nem a NOFX-rôl, a Rancidrôl, vagy a Batesrôl akart dumálni Polgár Tamás gitárossal és Imre Norbert énekessel, hanem a csapat új albumáról, a Sátán sátán hátánról.

Elég problémás feladat szombat délben interjút csinálni egy hétvégeken rendszeresen koncertezô bandával. Nem elég, hogy olyan helyre kellett beülnünk a Móricz Zsigmond körtéren, ahonnan elvileg szemmel lehet tartani a kocsit, és az abban tárolt hangszereket, de Tamásnak és Norbertnek még folyamatosan nyomatniuk kellett magukba koffeinbombákat is, hogy kicsit felpörgessék a motort. Mivel elôzô este Ajkán játszott a Prosectura, a koncerttapasztalatoktól indult a beszélgetés.

"A nyári fesztiválokon nagy volt a beindulás. A Szigeten például többezren jöttek el megnézni bennünket, pedig az egyik kisszínpadon játszottunk! Hangulatilag most sincs gond a bulikon, csak éppen lehetnének többen is."

"Úgy vettük észre, hogy jelenleg egy generációs váltás van. Kicserélôdött a három-négy évvel ezelôtti közönség, és most derül majd ki, hogy sikerül-e megfognunk az új embereket."

"Míg pár évvel ezelôtt a zenekaroktól függetlenül is lejártak a klubokba az emberek, ma már csak akkor mennek le, ha kimondottan kíváncsiak az adott bandára. És így nehéz új embereket megnyerni. Igazából ez csak a médián keresztül lehetséges."

"És velünk sosem volt tele a sajtó ... "

Tulajdonképpen tényleg megdöbbentô, hogy mennyire nem lehet veletek találkozni a lapokban, a rockmûsorokban, pedig már az ötödik albumnál tartotok. Ugyan forgolódtak körülöttetek már szervezôk, menedzserek, de talán kéne egy profi ember, aki ezeket az ügyes-bajos dolgokat elintézi, vagy nem?

"De kiderült, hogy másképp nem megy. Nekünk kell felpörgetni a dolgokat."

"Elb...tunk vagy másfél évet. Amikor tényleg beindult a dolog, és egyre többen kezdtek járni a koncertekre, elkezdtünk lazulni. Úgy éreztük, hogy megy a dolog anélkül is, hogy bármit csinálnunk kéne. Volt egy szervezônk, aki lekötötte a bulikat, mi meg csak játszottunk és jól éreztük magunkat. Azt hittük, hogy most már sínen vagyunk, szép lassan megyünk egyre feljebb. De aztán kiderült, hogy a továbblépéshez nekünk is kell valamit tennünk, semmi nem történik magától."

"Most annyiból szerencsésebb helyzetben vagyunk, hogy már nincsenek illuzióink. Tudjuk, hogy mi az, amit nekünk kell megcsinálni ahhoz, hogy a dolog mûködjön. Egy viszonylag jó pozícióból kemény munkával sikerült magunkat visszaküzdenünk! Ha-ha! De most már észhez kaptunk ..."

Az Úthenger lemez óta volt némi cserebere a ritmusszekció környékén. Úgy érzitek, hogy most jól mûködik a banda?

"Az elsô bulikon a dobos még összekeverte a számokat. Egy hetet tudtunk csak próbálni a koncertek elôtt, és az azért nem volt elég. Pedig a nóták elsô taktusai fel voltak neki írva, hogy tudja, mégis mit kell ütnie! Ha-ha!"

"De ez még nyáron volt. Bevállaltunk egy csomó bulit, nagy felsztiválokat is. Nem lehetett leállni és eltûnni, amíg minden precízen nem megy. De itt nem is az a lényeg."

Az új lemezt a szombathelyi LMS kiadó jelentette meg, és a felvételek is Szombathelyen zajlottak. Hogy ment a munka, milyen lett a végeredmény?

"Nyersebb is a hangzás, életszerûbb valahogy az egész. Nincs kicsicsázva, vagy kikozmetikázva."

"Elhagytuk ezeket a klasszikusnak nevezett gitárszólókat is, hogy a koncerteken tömörebb legyen a banda, és hogy jobban pörögjön a zene. "

"A stúdióra 150 órát kaptunk, de 120 alatt megvoltunk. Felvettünk valamit, megkérdeztük egymást, hogy ez így jó? Persze, menjünk tovább! Jobb úgysem lesz! Ha-ha! De a viccelôdést félretéve, tényleg valami komolyabb dolgot akartunk csinálni."

Mennyi idô alatt álltak össze a dalok?

"Az utolsó két szöveget már ott írtuk meg a felvétel elôtti este. De nagyon jók lettek! LSokat gondolkodtunk rajtuk. Legalább egy egész éjszakát! Ha-ha!"

"Lementünk a nonstopba egy kis borért, aztán hajrá! De így legalább nem lettek kicsicsázva a dolgok."

Szerintetek punkosabb lett ez az anyag, mint az Úthenger volt, vagy megmaradt a Prosectura eddigi irányvonala?

"Inkább úgy mondanám, hogy a Prosecturának a punkosabb vonalát képviseli. Ami mondjuk a legelsô anyagot jellemezte, a Szép az életet. Csak zeneileg még lendületesebb, húzósabb. De nem az a nagyon gyors valami, hanem inkább olyan rock'n'roll-os. Szóval, nem darálunk, de energikusan játszunk. Úgy érzem, hogy az egészben benne van egy ilyen 'minden-mindegy' hangulat... "

"Még azt is hozzátenném, hogy ezzel az anyaggal tényleg megpróbáltunk felvállalni valamit. Hogy most akkor ezek vagyunk, és ezt csináljuk. Eddig csak csapongtunk jobbra meg balra."

"Mindig jött valami okos, hogy ezt nem így kéne, hanem úgy. Ezt kéne kirúgni, meg azt. Most meg kirúgtuk az okosokat, és magunkra hallgatunk. Hogy ne vesszen ki belôlünk az, amiért eleve elkezdtük ezt a zenekart. Csak hát az mondjuk 1990-ben volt, és azóta eltelt öt-hat év."

Elsô szempillantásra is feltûnô, hogy minden dalotok címe egy-gyel kezdôdik, mint például egyezermester, egymaszturbo satöbbi ...

"Megpróbáltuk elérni, hogy több értelmû legyen a cím, pl. az egyélharcos ugyanúgy lehet Egy élharcos, mint Egyél harcos. Mert ez nem mindegy! Ha-ha!"

És mi az egyabbarajongó címû nóta sztorija?

"Az abszolút a stúdióban született. Csak gitár meg ének van benne, a többiek nem is tudtak róla. Elmentek valahová, és mire visszajöttek, már meg is volt a szám!"

"Egyébként több ilyen jellegû nóta is van. Az egytartalékbogár is ilyen polbeat-es. Azt még koncerteken is játsszuk."

Melyik új számok mennek nagyon a bulikon?

"Az a feltûnô a bulikon, hogy mióta elkezdtük játszani az új dalokat, noha még sokan nem ismerik ezeket, a bulik hangulata mégsem törik meg. Korábban, ha bemondtuk, hogy új szám jön, akkor mindenki leállt és nézegette, hogy jó, nem jó, vagy akármi. Most meg az újakra is ugyanúgy megy az ugrálás, mint a régiekre. Olyan lendületesek, hogy azonnal be lehet rájuk indulni. A refréneket egyébként sem szoktuk túlbonyolítani, így aztán azokat is lehet hamar énekelni."

"A szövegeinkre pedig továbbra is jellemzô, hogy még mindig belebújkálunk valakinek a bôrébe. Minden egyes szám elsô személyben van. De ez nem jelenti azt, hogy rólunk szólnak a dalok. Aki viszont félre akarja érteni, az értse félre!"

Nem hiszem, hogy titeket bárki is félreértene. Szerintem kihallatszik, hogy ti többnyire csak szórakozni akartok, és nem világmegváltani...

"Valóban nem vagyunk egy ideológiás csapat. Az emberek mulatni akarnak a koncerteken, és nem még ott is sírni."

A klipetek arra az egyezermester címû nótára készült, aminek a szövegében szétszadiztok egy Barbie babát. Errôl a dalról mit kell tudnunk azon kívül, hogy nem vagytok ezermesterek?

"Ez egy szadistás szám. De a klip teljesen ki lett fordítva. Pont az ellenkezôje látható annak, ami a szövegben áll. A klipben én vagyok az elnyomott. Ott is van egy Barbie baba, egy élô Barbie, egy csaj. De nem ôt szadizzuk szét, hanem éppen ô az, aki üt-ver engem. És persze a csapt többi tagja is részt vesz a dologban."

A Sátán sátán hátán lemezcím is Szombathelyen született az utolsó utáni pillanatban?

"Nem, ez már korábban jött. Gondolkoztunk, hogy mi legyen a lemez címe, és végül emellett döntöttünk. Nincsen mögöttes tartalma... De a borítón azért is vannak ezek a játékmacik, nehogy valaki azt higgye, hogy ez valami sátános zenekar!"

"Egyébként a lemezcímhez kapcsolódik majd a pólómintánk is. Rajta lesz a borítón a szövegek mellett látható ördög, és a szöveg pedig úgy lesz, hogy Sátán a Sátán hátán. És ez lesz a póló hátán! Ha-ha!"

Milyen tervekkel néztek 1996 elé?

Úgy néz ki, hogy tavasszal külföldre is megyünk. De ne kiabáljuk el! Gerbovits Tamásnak, aki korábban az Aurórával dolgozott, most meg az LMS-nél van, még élnek a régi németországi kapcsolatai és ô szervezi le a dolgot. Azt mondja, hogy ez a rock'n'rollosabb, egybôl befogadható punk nagyon megy a német klubokban. Hát, majd meglátjuk!"

Dátum: 1996. január

Vissza

A Home Page a és a támogatásával készült
Az oldalt szerkesztette Rühl Gizella